50 ÉV ELNÖKEI
| Prof. Dr. Gömöri Pál | 1966 | 1972 |  |
Az MTA Orvosi Bizottságának titkára, 1970-től az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke. Tagja volt az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnökségének, az Országos Belgyógyászati Intézetnek igazgatója, a MOTESZ elnöke. Fő kutatási területe a vérkeringés és vesebetegségek kórtana és terápiája. Elsők között foglalkozott a só- és vízháztartás zavaraival. Jelentősek a magas vérnyomásra vonatkozó vizsgálatai. Eredményes tudományszervező és tudománypolitikai tevékenységet fejtett ki. Számos hazai és külföldi tudományos társaság tagja volt. Mintegy 250 közleménye, több könyve jelent meg. |
| Prof. Dr. Zoltán Imre | 1973 | 1985 |  |
1963-tól 1967-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, 1967-től 1973-ig az Egyetem rektora volt. Számos tudományos dolgozatot, könyvrészletet, monográfiát publikált. A MOTESZ működésében 1966-tól tevékenyen részt vett, elsőként töltötte be a főtitkári posztot. Sokat tett a Kongresszusi Szervező Iroda létrejöttéért és kiemelkedő tevékenységet fejtett ki az Iroda munkájának irányítása terén. A MOTESZ-nél eltöltött csaknem két évtizedes munkássága alatt igen jó kapcsolatot alakított ki a Szövetség tagegyesületeivel, azok vezetőségi tagjaival. |
| Prof. Dr. Szécsény Andor | 1986 | 1990 |  |
Nagy erőfeszítéseket tett azért, hogy az orvostudományi társaságok egységben jelenjenek meg, a Szövetség ne hulljon alkotórészeire. Munkájának köszönhetően vált a MOTESZ megfelelően szervezett, jól működő, és újabb tagegyesületekkel folyamatosan bővülő szervezetté. Az általa megindított nemzetközi kapcsolatok történelmi jelentőségűek: kezdeményezte – Közép-Kelet-Európában elsőként – a MOTESZ felvételét a World Medical Associationba, együttműködést alakított ki a Német Szövetségi Orvoskamarával és más szervezetekkel. |
| Prof. Dr. Fehér János | 1991 | 1992 |  |
1958-ban szerzett általános orvosi szakképesítést. Szakterületei a kórbonctan-szövettan, a belgyógyászat és a gasztroenterológia. Az egyetemi oktatás mellett az Országos Belgyógyászati Intézet igazgatójaként, a Belgyógyászati Szakmai Kollégium elnökeként és az Orvosszakértői Kollégium tagjaként is dolgozott. Számos hazai és nemzetközi orvosi szervezet munkájában részt vesz, szaklapok szerkesztőbizottsági tagja. A MOTESZ elnökeként sokat tett a Szövetség megújulásáért, a nemzetközi kapcsolatok ápolásáért; valamint jelentős tudományos és közéleti munkásságot fejtett ki. |
| Prof. Dr. Berentey György | 1993 | 1994 |  |
1954-ben a Baross utcai Sebészeti Klinika ortopéd osztályából önálló baleseti sebészetet szervezett. 1963-tól 1972-ig hasonló szervező, korszerűsítő feladatokat végzett az Üllői úti Klinika Baleseti Sebészeti Osztályán, majd a Péterfy Sándor utcai Kórházban helyezkedett el, hogy önálló diszciplínaként fejleszthesse tovább a traumatológiát. Ez lehetővé tette, hogy 1984-ben létrehozzák hazánkban az első Traumatológiai Tanszéket. A MOTESZ elnöki tisztjét 1993 és 1994 között látta el. Szakmai kollégiumi tagként, tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagjaként és oktatóként is működött. |
| Prof. Dr. Ribári Ottó | 1995 | 1996 |  |
Évtizedek óta jelentős szakmai és társadalmi tevékenységet fejt ki a Magyar Fül-Orr Gégeorvosok Egyesületének munkájában. Több országban végzett műtéteket, illetve azokat külföldi szakembereknek betanította. Magyarországon elsőként végzett középfül-átültetést és cochlearis implantációt. Az elmúlt 30 évben a MOTESZ-szel együttműködve számos nagysikerű kongresszust rendezett hazánkban. Szakmapolitikai tevékenységéért a Nemzetközi Fül-Orr-Gége Egyesület munkatársává választották. A nagyothallás elleni közép-kelet-európai küzdelem képviselője. |
| Prof. Dr. Sótonyi Péter | 1997 | 1998 |  |
Tudományos tevékenysége elsősorban a forenzikus patológia különös tekintettel a szívizom ingerületképző és vezető rendszer elváltozásainak tárgyköréhez kapcsolódik. 1990-ben védte meg doktori értekezését. Tagja számos hazai és külföldi társaságnak, 1985-től 1990-ig a Nemzetközi Igazságügyi Orvostársaság főtitkára volt. Szerkesztőbizottsági tagként működik közre több nemzetközi szakmai folyóirat készítésében, a Német Igazságügyi Orvosok Társaságának tiszteletbeli tagja. A MOTESZ elnöke volt két cikluson át, 1997-1998 és 2005- 2006 között. |
| Prof. Dr. Ihász Mihály | 1999 | 2000 |  |
Kiemelkedő szerepet töltött be a korszerű hazai sebészet megteremtésében, elsősorban a funkcionális szemlélet megvalósításában, a proximális szelektív vagotómia hazai kidolgozásában, a minimál invazív sebészet oktatásában és hazai elismertetésében is. Foglakozott a májsebészet és az onkológiai sebészet alapvető kérdéseivel is. Elnöke volt a MOTESZ-nek és az MTA Doktori Tanácsának, tagja volt az OTKA Bizottságnak, az ETT-nek, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottságnak, az MTA Klinikai II. (műtéti) Tudományos Bizottságának. |
| Prof. Dr. Nemes Attila | 2001 | 2002 |  |
1992-2003 között igazgatója volt a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Ér- és Szívsebészeti Klinikájának. Vezetésével számos hazai és nemzetközi együttműködést tart fenn a klinika, mint pl. a Mayo Klinikával a nürnbergi Érsebészeti Osztállyal és még sok más neves külföldi intézménnyel. 1997-2001 között a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság elnöke, a Magyar Sebész Társaságnak jelenleg is vezetőségi tagja. Emellett tagja számos hazai és nemzetközi társaságnak, mint pl. a Magyar Stroke Társaság, a Magyar Szívsebészeti Társaság, az International Society for Cardiovascular Surgery és a European Society for Vascular Surgery. |
| Prof. Dr. Romics László | 2003 | 2004 |  |
Belgyógyász szakorvos, az MTA rendes tagja, az Orvosi Tudományok Osztályának elnöke. Egy ideig az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet belgyógyász főorvosaként, s egyben főigazgató-helyettesként tevékenykedett. 1985-től a Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb főigazgatója, egyetemi tanár: Több évtizedes kimagasló iskolateremtő, oktatói, a felsőoktatásban, orvosképzésben fejtett ki értékes tevékenységéért Széchenyi-díjjal tüntették ki. Tudományos munkásságának fő témája az anyagcsere betegségek és az érelmeszesedés kutatása, a népbetegségek elleni küzdelem. |
| Prof. Dr. Sótonyi Péter | 2005 | 2006 | |
|
| Prof. Dr. Vécsei László | 2007 | 2008 |  |
Vécsei László 1979-ben szerzett általános orvosi diplomát Szegeden. Először a szegedi Kórélettani Intézetben, majd 1984-től 1993-ig a pécsi orvosegyetem Neurológiai Klinikáján dolgozott. 1993-tól a SZOTE (majd Szegedi Tudományegyetem) Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. Az orvostudományok kandidátusa (1986), a svédországi Lundi Egyetem doktora (1989) az MTA doktora (1992), 2001-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2007 óta rendes tagja. Számos társaság elnöke, bizottságok tagja, szaklap főszerkesztője, aktív gyógyító, kutató, oktató. Jelenlegi tisztségei többek között: az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) alelnöke, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya elnökhelyettese, az MTA Orvosi Tudományok Osztálya Klinikai Idegtudományi Bizottság elnöke, a Magyarországi Fájdalom Társaság tiszteletbeli elnöke, a Neurológiai Szakmai Kollégium elnöke, a Szakmai Kollégiumok Elnöki Testületének (KET) elnöke. |
| Prof. Dr. Kiss István | 2009 | 2010 |  |
Sok könyv, könyvfejezet, kiadvány szerzõje és társszerzõje (41 magyar, 5 angol), 829 elõadás szerzõje (magyar és külföldi kongresszusi tudományoselõadások,egyetemitantermi elõadások, fakultatív speciál-kollégiumi elõadások, szakorvos- és szakgyógyszerészjelöltek szakvizsgaelõkészítõ elõadásai, családorvosok és kórházi orvosok továbbképzõelõadásai). 1988-92 és 1992-96 között OTKA kutatás résztvevõje, 1997-1999 között, pedig OTKA kutatási témavezetõ. Társszerzõje és készítõje az „Interakciódiszk” c. számítógépes ki adványnak. A Nephrologiai Kiskönyvtár sorozat alapítója és sorozatszerkesztõje. Az elsõ magyar nyelven megjelent (2003) elméleti és klinikai nephrologia kézikönyv társ-fõszerkesztõje és írója. A Magyar Hypertonia Társaság szakmai és szervezeti irányelveinek írója és társszerkesztõje, a Magyar Nephrologiai Társaság dialíziskezelésre vonatkozó szakmai és szervezeti irányelveinek írója és fõszerkeszõje, a renalis anémia kezelés szakmai irányelveinek írója és fõszerkesztõje
|
| Prof. Dr. Ertl Tibor | 2011 | 2012 |  |
Dr. Ertl Tibor, egyetemi tanár, gyermekgyógyász és neonatológus szakorvos, az MTAdoktora 2001-tõl, a Pécsi Tudományegyetem, ÁOK dé- kánhelyettese. Tagja az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Szakértõi Bizottságának. Profeszszor úr a hazai gyermekgyógyászat és neonatológia, valamint az orvosképzés és továbbképzés egyik meghatározó alakja, szervezőegyénisége. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségében folyamatosan különbözõ tisztségeket betöltve dolgozott. Elõ- ször a folyamatos továbbképzések minõsítésére létrehozott képzési és tudományos bizottságban vett részt. Ertl professzor urat 2005-ben a MOTESZ elnökségébe is beválasztották, ahol elõször elnökségi tagként, majd alelnökként dogozott, 2011-2012. években a MOTESZ elnökeként végezte munkáját. A 2011-es és különösen a 2012-es év példátlanul nehéz és küzdelmes volt, ezért kü- lön is elismerésre méltó, hogy e bonyolult és számos gonddal terhelt idõszakban is kellõ diplomáciával és humorral kezelte a problémák sokaságát, az igen jelentõs szervezeti és mûködési változásokat, és mindenkor számíthattunk segítõ együttmûködésére. Az elnöki tisztségbõl fakadó kötelezettségek teljesítése mellett a képzési és tudományos bizottság elnökeként folyamatosan részt vett a MOTESZ-hez érkezõ jogszabálytervezetek véleményezésében. |
| Prof. Dr. Poór Gyula | 2013 | 2014 |  |
1999-ben egyetemi magántanárrá avatta az egyetem. 2003-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Az egyetemen az ORFI-val közös reumatológiai és fizioterápiás tanszéken oktat. 2000 és 2003 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott. Magyarországi tevékenysége mellett külföldön is dolgozott vendégkutatóként: 1992–1993-ban az amerikai Mayo Klinika ösztöndíjas kutatója volt, ahol biostatisztikai és epidemológiai kutatásokat végzett. A klinikával az ORFI szorosabb együttműködést kötött, közös kutatásokat végeznek a mozgásszervi betegségeknél, ahol Poór a magyarországi kutatásvezető volt. 1994-ben az USA-ban volt egészségügyi menedzserképzésen. Ezenkívül Nagy-Britanniában volt tanulmányutakon (1990–1991).
1989-ben védte meg az orvostudományok kandidátusi, 1999-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Klinikai Tudományos Bizottságának, a Környezettudományi Elnöki Bizottságnak és a Környezet és Egészség Bizottságnak lett tagja, utóbbinak elnöke is. Akadémiai tevékenységén kívül az Egészségügyi Tudományos Tanács X. bizottságának elnökévé is megválasztották. A Magyar Belgyógyász Társaság, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége és a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság tagja lett, utóbbinak alelnöke is. A Magyar Reumatológusok Egyesületének 2004 és 2012 között elnöke volt. 1998-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Tudományos Tanácsadó Testületének tagjává választották, ennek keretében számos WHO-projekt résztvevője és kidolgozója volt, valamint előadásokat tartott WHO-rendezvényeken |
| Prof. Dr. Tímár József | 2015 |  |
Tímár József 1976-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán summa cum laude minősítéssel orvosi diplomát szerzett. 1980-ban patológus szakvizsgát tett. 1973 és 1999 között a SOTE I. sz. Pathológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben dolgozott; 1973 és 1976 között díjazott demonstrátor, 1976-1983-ig egyetemi tanársegéd, 1984-1989-ig egyetemi adjunktus. 1988-ban A sejtfelszín glycoconjugált molekuláinak tumorbiológiai szerepe című munkájával elnyerte az orvostudományok kandidátusa címet. 1990-1995-ig egyetemi docens. 1995-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, a Tumorsejt-extracelluláris mátrix kölcsönhatás szerepe a daganatok progresssziójában című dolgozatával pedig az MTA doktora (DSc) lett. 1999-2008-ig az Országos Onkológiai Intézet Tumor Progressziós Osztályának osztályvezető főorvosa. 2008-tól a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének igazgatója.
|
|
BELÉPÉS
TÁMOGATÁSOK
